Más dolog a vezetői rangot viselni, és más dolog valóban vezetőként viselkedni. Egy erények nélküli vezető a legjobb esetben egy lélektelen menedzser (mint a példánkban Daniels rendőrfőnök), rosszabb esetben viszont egy zsarnok. Az „erényes vezető” redundáns kifejezés: erények híján senki sem lehet igazi vezető.

A vezetőnek az a feladata, hogy az érintettek számára jobb helyzetet vagy feltételeket teremtsen, mint amilyenek a közbeavatkozása előtt fennálltak. A vezető csak úgy képes ezt elérni, ha tudja, hogy mi a helyes, és aszerint cselekszik. Ráadásul nem is egy-egy alkalommal kell így tennie, hanem rendszeresen: szokásává kell tennie a helyes megoldás felismerését és az a szerinti cselekvést. Arisztotelész szerint ez maga az erény definíciója, az erkölcstelenség pedig a jó felismerésének és az a szerinti cselekvésnek a hiánya.